Azt gondoltam, elkezdek egy ilyen rovatot. Kevés szöveg, inkább csak képek.
Nyilván az út során még sok helyen megfordulok majd, ahol azért van egy-két olyan kép, amit turistaként sokan elkészítenének. Gondoltam megosztom ezeket a képeket, egy csomó strapától megkímélve Téged, Kedves Olvasó, ha erre jársz. Ez amolyan híradás arról, hogy…
VIEW POST
Itt az idő, hogy végre visszatekintsek a múltba, és tisztelegjek az előttem járók előtt.
Teszem természetesen mindezt a teljesség igénye nélkül, annál is inkább, mert ezt az utat már jópáran megtették előttem.
Európában a történetek rendre úgy kezdődnek, hogy „már az ókori görögök/rómaiak is”, itt úgy kezdődnek a történetek, hogy az…
VIEW POST
Kedves Olvasóim!
Ez egy amolyan Szolgálati Közlemény féle.
Akárhányszor visszatérek valamelyik korábbi bejegyzéshez, mindig szembejön velem egy ékezet-hiba, vagy valamilyen csacska szó csere. A helyzet az, hogy egy tablet az útitársam, és egyelőre nem találtam tökéletes nyelvhelyesség-ellenőrző megoldást. Van valamilyen prediktív bevitel is magyarul, de sajnos elég gyatra.
Amikor egy bejegyzést elkészítek,…
Pár napja történt.
Csak ültünk ott a vízparton Fehér-macival.
Mindjárt 11 óra 11 perc van. A 11 hónap 11. napja.
Percre pontosan most 99 éve ért véget a Nagy Háború, ahogyan még akkor hívták.
Remembrance Day van, a megemlékezés napja.
Egy percre megáll az élet, a rádiók is elhallgatnak erre az egy percre.
Mindannyian visszaemlékezünk…
Rendszerint a 13-ast szokás szerencsétlennek tartani. Én a 14-gyel jártam pórul.
Ahogyan terveztem, korán keltem fel, gyorsan mindent összepakoltam. Nem akartam vesztegetni az időt mert estére, már jön a változás. A szele már hajnalban megérkezett. Továbbra is észak-keleties szelek fújtak, ami az induláskor még háromnegyedes szél volt nekem. Ekkor még…
VIEW POST
Ez a két nap kevesebb eseményt hozott, mint az előzők. Főleg a 12-dik.
Reggel felkeltem összepakoltam és elindultam. Estig aztán ki sem szálltam a hajóból. Ilyenkor az ebédet is a vízen töltöm, előre bekészítek mindent. Sok kedvem nem volt egyébként sem enni, nagyon meleg nap volt, 34 fokot is ígértek….
VIEW POST
A megbeszéltek szerint a camping vezetője már tíz óra előtt ott volt a sátramnál, készen arra, hogy átszállítson a fal alá minden felszerelésemmel. Addigra már mindent összepakoltam, a sátrat lebontottam. Percek alatt lent is voltunk. Ha nem lett volna ez a segítség, egész napba is beletellett volna, mire ezt…
Előző bejegyzésemben azt ígértem, hogy egy-két képet még majd mutatok a völgyzárógátról. Íme itt vannak a legfontosabb adatok, és a hozzátartozó leíró képek.
A fentebbi képsor inkább saját szemszögemből mutatja ugyanazt.
Ki-ki vérmérséklete és érdeklődése szerint élvezze mindkettőt.
Az erőművet 1957-ben helyezték üzembe, természetesen azóta már korszerűsítéseken esett át.
A fal teljes magassága…
VIEW POST
Az igazat megvallva, azért is vontam össze ennek a két napnak a történéseit, mert ez a két nap igazából arról szólt, hogy reggel felkeltem, és többnyire a széllel szemben eveztem megállás nélkül. Az első jele annak, hogy elértem az elárasztott területet az volt, hogy egyszercsak fák álltak a folyómeder…
A walwa-i camping-től indultunk útnak. Nagyon korán ébredtem, furcsa zaklatott éjszakám volt. Talán mert az előző volt az első nap, amit végig eveztem? Ezt a képet még akkor készítettem.
A mai nap sem telt el esemény nélkül. Egy kis szigetet kellett megkerülni. A jobb oldalról egy hosszú fehéren habzó rész…
Ez a blog utazások története. Utazásoké, amik messzebbre visznek néha, mint maguk az utak. Olyan utazásoké, amik néha együtt járnak a helyváltoztatással, máskor csupán (?) szellemi utazások. Ez egy tisztelgés és köszönet is egyben Jack Kerouac-nak. Semmisem írhatja le jobban e blog feladatát, mint egy másik nagy "utazó" Üzenete az útról: " [...] Az én kötelességem az, hogy továbbadjak egy üzenetet: Úton lenni boldogság. Megérkezni halál. - Béke Veletek! Engedjetek utamra!"
